Én rettentő vidám gyerek vagyok

vihogok, mint a fakutya,

be nem áll a szám,

és minden szobadíszt leverek

mert annyira boldog vagyok

hogy semmire sem figyelek,

ezért le kell írnom százszor, hogy

Én rettentő vidám gyerek vagyok

vihogok, mint a fakutya,

be nem áll a szám,

és minden szobadíszt leverek

mert annyira boldog vagyok

hogy semmire sem figyelek.

Ha egyszer nagy leszek

bölcs és szomorú emberek

társul fogadnak engemet.

a fakutyák némán állnak,

az élők szobadíszekké válnak

de addig még ki kell bírnom

és százszor le kell írnom, hogy

én rettentő vidám gyerek vagyok

vihogok, mint a fakutya,

be nem áll a szám

és minden szobadíszt leverek

mert annyira boldog vagyok

hogy semmire sem figyelek