A csodálatos asszony rám hagyta könyveit
- arcán a sima bőr már mindent megbocsájt
A csodálatos asszony rámhagyta bútorát
- kezein lágyan pihen a selyeming
A csodálatos asszony rám hagyta illatát
- fehér teste az útra készen áll
A csodálatos asszony rám hagyta emlékét
- a kavargó hóban lassú menet vonul
A csodálatos asszony rám hagyta rokonát
- újságokat küld egy távoli világból
Képeslapokat karácsonyra, Új Évre
melegebb ruhákat a dermedő télre
A csodálatos asszony rám hagyta telefonját
- egy eltévedt hang néha még őt keresi
mondanám, hogy már nem lehet
de amint hangom hallja, leteszi.
A csodálatos asszony rám hagyta falait
kiszárad vízfoltokat, durva kanálisszagot
A csodálatos asszony mindent,
mindent rám hagyott.
Ezen a sápadt reggelen
a kávé gőzölög csendesen
Kanapéján ülök mereven,
bőrömön érzem kincseit,
még látom szürke tincseit
pedig ő már nincsen itt.
A csodálatos asszony rám hagyta
utolsó könnyeit.